|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Parvanov, Georgi 2003. április 15.Ion Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazott, ápr. 14-én Szófiában találkozott Georgij Parvanov bolgár államfővel. Románia és Bulgária között nincsenek politikai problémák, azonban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alacsony szinten működnek, és nem felelnek meg a két ország potenciáljának, jelentette ki Ion Iliescu elnök. A két államelnök politikai nyilatkozatot írt alá, és részt vett a román és a bolgár oktatás- és kutatásügyi minisztérium tudományos és technológiai téren való együttműködéséről szóló megállapodás aláírási ceremóniáján. A hivatalos adatok szerint a román-bolgár kereskedelem értéke 2002-ben 324,5 millió dollár volt. /Bulgáriába látogatott Iliescu. Szerény román-bolgár gazdasági kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./2007. szeptember 6.A kommunista titkosszolgálat besúgója volt Georgi Parvanov jelenlegi bolgár államfő, az egyik parlamenti párt vezetője és 19 jelenlegi parlamenti képviselő is – jelentette a volt bolgár kommunista politikai rendőrség iratainak vizsgálatát végző szófiai testület. A testület vizsgálata szerint, bár egyelőre csak 1794 ember hátterét nyomozták le, a kollaboránsok listáján összesen 141 volt és jelenlegi honatya neve szerepel. A lista időközben felkerült a bizottság honlapjára is. A testület április óta folytatta a vizsgálatokat, miután 2006-ban törvényt hoztak a 1989 előtti titkosszolgálati dokumentumok megnyitásáról. Georgi Parvanov cáfolta, hogy besúgó lett volna. Az ellenzék szerint Parvanov dossziéja nagyon hiányos, az ő utasítására okmányokat semmisítettek meg belőle. Az államfő „Gotze” fedőnéven szerepel a titkosszolgálati dokumentumokban. Serghei Stanisev jelenlegi kormányfő szerint a leleplezések legfeljebb a történészeknek lényegesek, mivel a bolgár társadalomnak ennél sokkal égetőbb problémái vannak. /Kollaboráns államfő. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./2010. szeptember 25.Hagyjanak fel a képmutatással!"Bulgária és Románia elválasztaná a schengeni övezet ügyét a romákétól (MTI/AFP) – Bulgária és Románia ragaszkodik ahhoz, hogy a romákkal kapcsolatos problémák ne befolyásolják a kétország jövőre tervezett belépését a schengeni övezetbe. "A legfontosabb uniós célunk a 2011. márciusi csatlakozás az övezethez. Határozottan ellenezzük, hogy ezt közvetlenül vagy közvetve összekapcsolják más ügyekkel, nevezetesen a romákéval" – hangoztatta Traian Basescu elnök csütörtökön, miután Szófiában megbeszélést tartott bolgár kollégájával, Georgi Parvanovval. Parvanov ezt azzal egészítette ki, hogy "a kisebbségi csoportok társadalmi integrációja nem előfeltétele a belépésnek Schengenbe". A két politikus először találkozott azóta, hogy a nyáron Franciaország hozzáfogott az illegális telepek felszámolásához, és hazaküldött Romániába és Bulgáriába sok, szabálytalanul ott tartózkodó vándorcigányt. Basescu összeurópai megoldást sürgetett a romák integrációjára, és felszólította az uniós tagállamokat, hogy "hagyjanak fel a képmutatással". Elfogadhatatlannak minősítette, hogy bárkit is etnikai alapon büntessenek meg vagy utasítsanak ki. Népújság (Marosvásárhely) 2011. április 9.Szembenézés a kommunista múlttalA kommunizmus nem szûnt meg, csak privatizálták - Marius Oprea román történész megállapítása nemcsak Romániára, de a volt kommunista államok többségére érvényes, ez derült ki azon az egész napos brüsszeli közmeghallgatáson, amelyet Tõkés László kezdeményezett egy lett és egy szlovén kollégájával együtt. Jól becsomagolva, ártatlannak tûnõ cím mögé bújtatva: Mit tudnak az ifjú európaiak a totalitárius rendszerekrõl? - történészek, kutatók, politikusok, oktatási szakemberek elemezték a témát. Sandra Kalniete lett EP-képviselõ többpontos, konkrét lépéseket tartalmazó programtervezetet is bemutatott, vázolta, mit kellene tennie Európának, hogy a szavakon túl is megtörténjék a múlt számadása. Ugyanott létrejött egy antikommunista platform, és Romániát érintõen elhangzott, hogy hamarosan egy küldöttség keresi fel Traian Bãsescu államelnököt, és felkérik, támogassa a kommunizmus perének megvalósítását. Európának, az uniónak, az EP-nek ma sem akaródzik a kommunista múlttal való szembenézés, minden ezzel kapcsolatos kérdést igyekeznek szõnyeg alá seperni, az utódpártok a fasizmus rémtetteinek felelevenítésével próbálják bagatellizálni a kommunista diktatúrák emberek millióit elpusztító, megnyomorító tetteit. Sokak számára ma még az is kérdés: lehet-e, szabad-e elítélni a kommunizmust, totalitarista diktatúrának tekinthetõ-e, vagy csupán a sztálinizmus sorolható e kategóriába. Tõkés László EP-képviselõi mandátuma kezdete óta harcol azért, hogy a nácizmus rémtettei mellett a kommunizmus bûneit is ismerjék el emberiség ellen elkövetett bûnként, no meg azért, hogy a deklaratív elítélésen túl sor kerüljön a bûnösök azonosítására, az áldozatok, utódaik kárpótlására. Eltörölni a kettõs mércét Az igen tartalmas konferencia négy témakört dolgozott fel. Súlyt, rangot adott az eseménynek, hogy az indításnál jelen volt Joseph Daul néppárti frakcióelnök is. Tõkés László megnyitójában kiemelte, Európa egysége csak akkor válik valóra, ha megtörténik a múlt integrációja is, igen fontos, hogy a legfiatalabb nemzedékek megértsék, a közös múlt feldolgozása nélkül nem lesz közös jövõnk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a totalitárius rezsimek megítélésében nem használhatunk kettõs mércét aszerint, hogy milyen pártállású diktatúráról van szó. �?szt, lett, litván, lengyel, bolgár rendszerváltó politikusok szólaltak fel, személyes történetek, családi tragédiák tükrében idézték fel az elnyomó rendszer pusztításait, visszatérõ motívumként jelent meg: lehetõvé kell tenni a hozzáférést a titkosszolgálatok archívumaihoz, nem elegendõ a tankönyveket újraírni. A kommunista utódállamok többsége nemzetbiztonsági okok miatt nem hajlandó megnyitni archívumait, ki kell dolgozni azokat a törvénykezési és igazságszolgáltatási eszközöket, amelyek lehetõséget teremtenek a múlt ügyeinek és bûneinek jogi rendezésére. Ha nem ismerjük meg a totalitárius rendszerek pusztításait, nem tudjuk megakadályozni visszatérésüket, állandó veszély fenyegeti a pluralista demokráciát - köszönt vissza majd minden elõadó szavaiból. Jaros³aw Leszek Wa³êsa lengyel néppárti képviselõ, a Béke-Nobel-díjas Lech Wa³êsa volt lengyel államfõ fia személyes, gyermekkori élményein keresztül világította meg a gyilkos rendszert, hogy miként vészelték át édesapja letartóztatását, azt, hogy hétéves kisgyerekként tanára fülön fogva ráncigálta ki a padjából, mert felírta füzetébe az otthon oly sokat hallott szolidaritás szót, s miként tudatosult benne a kifejezés valódi jelentése. Áldozatok és elkövetõk A folytatásban konkrét esettanulmányokkal támasztották alá az addig fõként elméleti síkon zajló értekezést. Sandra Kalniete lett EP-képviselõ, volt külügyminiszter, a közmeghallgatás egyik kezdeményezõje cselekvési tervet is vázolt: ebben szerepel a totalitárius rendszerek politikai és jogi elítélése, illetve a bûnösök felelõsségre vonása. Kiemelte: az EU-nak ehhez biztosítania kell az anyagi forrásokat is. Sandra Kalniete nem véletlenül vált a kommunizmus ádáz ellenségévé, életét döntõen befolyásolta a szovjet diktatúra, családját Szibériába hurcolták (õ maga is ott született), több rokonát megölték. A nyugati államoknak csak a nácizmus rémtetteit kellett elszenvedniük, ám Közép-Kelet Európában a fasiszta megszállást a kommunista terror követte, sokkal hosszabb ideig, súlyosabban befolyásolta a totalitarizmus az itteniek életét - hangsúlyozta. A bolgár Vaszil Kadrinov, a Hannah Arendt Center munkatársa azt vetette fel, hogy hazájában az egykori elnyomók, ügynökök egy része ma jelentõs politikai, gazdasági pozíciót tölt be (Georgi Parvanov államfõt s jó pár diplomatát említett), míg az áldozatok többsége jelenleg is szegénységben él, semmilyen jogi vagy anyagi kárpótlást nem kapott. Hasonló tapasztalatokról számolt be Marius Oprea, a romániai Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet volt vezetõje, akit félreállítottak ugyan az általa életre hívott intézmény élérõl, de régész-történészként folytatja az egykori áldozatok felkutatását. Hozzátartozók, családtagok, utódok keresik meg, a rendelkezésre álló adatokból kiindulva kutatják fel a titokban, eddig ismeretlen helyeken elhantolt maradványokat. Kivetített képekkel kísért, szenvedélyes elõadása nagy hatást váltott ki: meglátása szerint azonosítani kell az egykori gyilkosokat, a bûnöket emberiségellenes cselekménynek nyilvánítani, az áldozatokat a rendszer nevében ölték meg, nem évülhetnek el a gyilkosságok. Az akkori elnyomók a mai rendszer tagjai, nem volt lehetõség elvágni a szálakat, a folytonosság létezik - mondotta. Nem a kommunizmust kell elítélni, az lehetetlen, a bûnösöket kell bíróság elé állítani - mondotta Marius Oprea. Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselõ arról szólt, a múlt bûnei, bûnösei hogyan szivárogtak át a mába, Magyarország jelenét miként befolyásolják az orosz-MSZP-s összefonódások, gazdasági életére hogyan telepedett rá az orosz maffia. Keveset tudnak a fiatalok a múltról Az oktatással, tantervekkel, tankönyvekkel foglalkozó fejezetben szakemberek mutattak be jól bevált módszereket, interaktív németországi múzeumot, játékos internetes honlapot Szlovéniából, a Szibériai missziónak nevezett tanulmányi kirándulásokat Lettországból. A mûemléknek nem kell feltétlenül hagyományos, statikus formája legyen, a fiatalokhoz a legeredményesebben saját nyelvükön szólhatnak - fejtették ki a szakemberek. Keveset tudnak a mai gyermekek a múltról Németországban, Svédországban, de Romániában is - derült ki a bemutatott kutatásokból. Raluca Grosescu, a Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet kutatási igazgatója nemrég készült felmérést ismertetett, amelybõl kitûnt, a mai 14-20 év közöttiek számára már történelem a kommunista diktatúra, többségük legfeljebb a jelen válság, korrupció tükrében ítéli azt el. Meghívottként volt jelen, de nyelvi akadályok miatt nem tartott elõadást Dan Voinea katonai ügyész, aki 1989 decemberében Ceauºescuék perében is szerepet kapott, utóbb pedig az akkori áldozatok ügyészének szegõdött, csapatával a temesvári, bukaresti, brassói, konstancai lövöldözések elkövetõit igyekezett azonosítani. Megkeseredett szélmalomharcához csatlakozott Doru Mãrieº, az 1989. December 21. Szövetség elnöke, aki már több ízben tartott maratoni éhségsztrájkot, hogy kicsikarja a román hatalomból az igazságszolgáltatást. Ezernél többen haltak meg '89 decemberében, ám a bûnösök nagy részének, néhány kirakatítélettõl eltekintve, mai napig nem kellett számot adnia tetteirõl. Mãrieº szerint a romániai hatalom képviselõi cinkosságot vállaltak az egykori tettesekkel, ez alól a jelenlegi sem kivétel, hisz Bãsescu ugyan elítélte a kommunizmus bûntetteit, de Dan Voinea félreállítását nem akadályozta meg, a tényleges számonkérést nem tette lehetõvé. Az igazságszolgáltatás nemcsak az idõsek, de a fiatalok szemében is hitelét veszítette. Arra kérte az EP-képviselõket, legalább a meglévõ dokumentumok átmentésében segédkezzenek, Európa története nem lehet teljes ezeknek az országoknak a története nélkül, ehhez szükség van e dokumentumokra - mondotta. A konferencia végén a harmadik kezdeményezõ, Milan Zver szlovén képviselõ fogalmazta meg: a kommunizmusról szóló rendezvénysorozatot novemberben, a soros lengyel elnökség védnök lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
